Vietnám
Galéria: Vietnám
Általános információk
Vietnám számokban:

- Területe : 329,566 négyzetkilométer
- Államformája : szocialista köztársaság
- Lakóinak száma : 81,62 millió
- Fõvárosa : Hanoi
- Nagyobb városok : Hanoi, Ho Chi Minh város, Hoi An, Hue, DAlat
- Nyelv : vietnámi, kínai, francia, angol

Vízum:

Magyar állampolgár a budapesti Vietnami Nagykövetségen beszerezhetõ vízummal és tartózkodási engedéllyel utazhat Vietnamba. A vízumkérelem benyújtásakor és annak átvételekor fordítsanak figyelmet arra, hogy a vízum a kért tartózkodási idõre szóljon, mert annak meghosszabbítása Vietnamban nehézségekbe ütközik. A vízumkérelem elbírálása általában 5 munkanapot vesz igénybe. A vietnami határon vízumkérelem benyújtására csak rendkívüli méltánylást érdemlõ esetekben (pl. súlyosan beteg hozzátartozó meglátogatása) van lehetõség. A vízum iránti kérelem benyújtásakor az alábbi okmányokat kell csatolni:

2 db kitöltött vízumkérõ lap 2 db fénykép útlevél (érvényessége legalább a beutazás napjától számított további hat hónapig tartson) a vietnami beutazás okát, célját igazoló okirat (ha van). Vietnami vízumot csak az kaphat, aki ún. elõzetes vízummal rendelkezik, amit a vietnami Emigrációs Hivataltól kell kérni. Ezt valamely vietnami idegenforgalmi cég, vietnami meghívó, partner vagy a Vietnámi Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetsége kérheti az illetékes vietnami szervtõl. A Vietnamba történõ belépéskor statisztikai és vámûrlapot kell kitölteni, amelynek másodpéldányát a kiutazásig meg kell õrizni és a kilépéskor le kell adni. Elvesztése esetén pénzbüntetést kell fizetni, továbbá hasonló ûrlapot kell újra kitölteni.

Egészség:

A Vietnámba való utazáskor hivatalosan nincs szükség oltási bizonyítványra, ez alól kivételt képeznek az egyes afrikai és dél-amerikai országból érkezõk. Oltást ennek ellenére célszerû kérnünk a szakorvosoktól, elkerülendõ a komolyabb fertõzéseket. Tífusz, Hepatitisz A/B és agyhártyagyulladás ellen ajánlott az oltás, ezeken felül orvosi tanácsra érdemes antibiotikumokat, széntablettát, szúnyogirtót magunkkal vinni. A szükséges oltásokról részletes tájékoztatót a Tisztiorvosi Szolgálat bárkinek ad.

Ivóvíz, ételek:

Vietnámi utazásunk során - a legtöbb ázsiai országhoz hasonlóan - tartózkodjunk a csapvíz fogyasztásától, mert súlyos fertõzéseket okozhat. A boltokban többféle jó minõségû palackozott víz kapható, legjobb, ha mindig tartunk magunknál egy-egy üveggel belõlük. Az éttermekben a különbözõ italokat sem tanácsos jégkockával inni, ugyanis a jeget csapvízbõl készítik, így a jeges italok fogyasztása is veszélyes lehet. A palackozott italok (sör, égetett szeszes italok) nyugodtan fogyaszthatók.
A vietnámi konyhamûvészet a kínai és a francia konyha stílusjegyeibõl áll össze, de természetesen magán viseli a tipikus vietnámi jellegzetességeket is. A vietnámi ételek általánosságban közepesen fûszeresek és a fogásokhoz sokféle szószt, fûszereket és zöldségeket szolgálnak fel. Minden vietnámi étel alapja természetesen a rizs. A vegetáriánusok is könnyen megtalálhatják a kedvükhöz való ételt Vietnámban. A húsmentes ételek rendszerint buddhista hatásra készülnek, többféle ismert vagy egzotikus zöldséggel és tofuval.

Biztonság:

Vietnám a térség országai közül az egyik legbiztonságosabb a külföldi utazók számára. Az ország a gazdasági nyitást követõen kiemelten figyel a turizmus fejlesztésére és az ide látogatók biztonságára. A nagyobb városokban, elsõsorban Ho Chi Minh városban és kisebb részben Hanoiban ugyanakkor elõfordulnak zsebtolvajok a forgalmasabb helyeken, ezekre fokozottan figyeljünk!

Helyi idõ:

A budapesti idõszámításhoz képest + 6 óra az idõeltolódás.

Helyi valuta:

Vietnámban mindenhol a nemzeti valutát, a Dong-ot használják, de a nagyobb boltokban és éttermekben az amerikai dollárt is elfogadják. 100 Forint= kb. 8406 Dong. A Traveller csekket az engedéllyel rendelkezõ váltóhelyeken és a bankokban elfogadják, de a váltáshoz érvényes útlevél bemutatása szükséges. Hanoiban és Ho Chi Minh városban néhány nemzetközi banknak vannak fiókjai, ahol 24 órás bankautomaták is üzemelnek. A Visa, vagy MasterCard kártyák használhatók az ország területén elsõsorban.

Telefon:

Vietnám hívószáma 84. Az országban a magyar mobiltelefonok nem mûködnek. Az utcai készülékekrõl, szállodákból ugyanakkor kifejezetten olcsó a telefonálás.

Elektromos áram:

220 voltos feszültség, 50 Hz, de egyes helyeken 110 Voltos feszültség is van.

Egyéb információ:

Vietnámból való távozásunkkor a nemzetközi repülõtereken repülõtéri adót kell fizetnünk, amely 14 dollárba, vagy ennek megfelelõ Dong-ba kerül. Egyes belföldi járatok is díjkötelesek, errõl kérjük, tájékozódjon irodánkban! A kábítószerek bevitelét nagyon súlyosan büntetik, ezért még a kábítószert (is) tartalmazó gyógyszerek bevitelétõl is tartózkodjunk. Idegenek megbízását ne vállaljuk csomagok továbbítására.

Vietnámi magyar nagykövetség - Új Delhi

360 Kim Ma Street, Daeha Business Center, 12th floor.
Ba Dinh District, Hanoi VIETNAM (Hanoi - P.O.Box 18)
Telefon: (844)-771-5714, -771-5715, -771-5718
Ügyelet: Mobil: (84) 90340-9660
E-mail: hungemb@hn.vnn.vn
Éghajlat
Idõjárás:

Az ország éghajlatában trópusi és szubtrópusi hatások érvényesülnek, a kellemes éghajlatú területek az évszakok szerint váltakoznak, ennek ellenére mindig lehet találni napos, meleg vidékeket. Az utazásra legalkalmasabb a két viszonylagosan száraz idõszak, április-május és október-november. Az ország déli részein két évszak váltakozik, a májustól novemberig tartó nedves idõszak (júniustól augusztusig a legesõsebb). A legmelegebb idõszak és ezért az utazásra legmegfelelõbb idõpont február végétõl májusig tart. A központi területek partvidéki részei májustól októberig szárazak, itt az esõs idõszak decembertõl februárig tart. Északon, a hegyekkel övezett területeken lényegesen hûvösebb az idõjárás, mint az alföldeken, itt télen akár fagypontig is csökkenhet a hõmérséklet. Északon két külön évszak dominál, a novembertõl áprilisig tartó hûvös, nyirkos tél és a májustól októberig tartó forró nyár. Az északi és a középsõ területeken július és november között elõfordulhatnak tájfunok is. Az átlaghõmérséklet északon, Hanoi környékén decembertõl januárig a leghidegebb, 16 Celsius fok, míg a déli területeken ugyanebben az idõszakban 22 fok. A nyári hónapok jóval melegebbek, északon júniustól augusztusig 28 Celsius fok az átlaghõmérséklet.

Földrajz:

Vietnám 1600 kilométer hosszan nyúlik el az Indokínai félsziget keleti partvonalán, az ország Kambodzsával, Laosszal és Kínával határos. Az S-alakú ország nagyobb kiterjedésû területei északon és délen találhatók, az ország középsõ része összeszûkül, a legkeskenyebb pontján mindössze 50 km széles. Vietnám területének háromnegyedét hegyvidék borítja, közülük is a legmagasabb a 3143 méteres Mount Fansipan, a Hoang Lien Son hegységben. A Truo Son hegység, az ország gerince végighúzódik a Laosszal és Kambodzsával közös határszakaszon. A hegyek mellett számos kitûnõ homokos tengerpartszakasz található az országban, ezek közül kiemelkedik az õsi város Hoi An környéki szakasz, valamint délen Phan Thiet környéke.
Kultúra
Vietnám - kultúra

Vietnám területén már jóval idõszámításunk elõttrõl származó fejlett bronzkori emlékeket találtak a Dong Son kultúrából. Az i. sz 1-6 századig a mai Vietnám déli része a Finan királysághoz tartozott, amely gazdag mûvészeti és építészeti emlékeket alkotott. A 2. század környékén a mai Danang vidékén a hindu Champa királyság került hatalomra, majd a 8. századra kiterjesztette uralmát dél felé, a mai Nha Trang környékére és közben több külsõ támadást sikerült leküzdenie. A 2. század folyamán a kínaiak elfoglalták a Vörös folyó deltáját és a makacs vietnámi ellenállással és ismétlõdõ lázadásokkal tarkított "ezeréves" uralmuk i.sz. 938-ig tartott, amikor Ngo Quyen legyõzte a kínai seregeket a Bach Dang folyónál.

A következõ évszázadokban Vietnam több kínai támadást vert vissza és kiterjesztette uralmát a Vörös folyó deltájától délre is, benépesítve a Mekong Delta vidékét. A 19. század közepén, 1858-ban francia és spanyol vezetésû erõk támadták Danang városát, miután néhány nyugati misszionáriust megöltek a városban. Egy évvel késõbb elesett Saigon városa. 1867-re a franciák egész Dél-Vietnámot elfoglalták és a területet francia gyarmattá nyilvánították.

A Ho Chi Minh vezette, Vietnám függetlenségéért küzdõ csapatok már a második világháború alatt és azt követõen is harcoltak elvétve a francia dominancia ellen, de a függetlenség 1945-ös kikiáltása után a szórványos harcok háborúvá terebélyesedtek, amely a franciák Dien Bien Phu-i vereségével végzõdött 1954-ben. Az ez évi Genfi megállapodás értelmében Vietnámot két részre osztották, a kommunisták által irányított északi és az amerikai támogatást élvezõ, Ngo Dinh Diem által vezetett déli zónára. 1956-ban országos választásokat tartottak, de Diem - látva Ho Chi Minh várható gyõzelmét - visszatáncolt és megerõsítette uralmát a déli területeken, amelyet a nyugati országok lelkesen támogattak.

A politikai és ideológiai szembenállás gyorsan fegyveres konfliktussá alakult, az Egyesült Államok - amely burkoltan már 1945 óta jelen volt az országban - pedig 1965-ben csapatokat küldött Vietnámba a déliek támogatására. A több éves háború után 1973-ban aláírt Párizsi Békeegyezmény azonnali tûzszünetet és az amerikai csapatok kivonását rendelte el, amellyel Ho Chi Minh gyõzelmét ismerték el a hódítók elõtt. Saigon végül 1975. április 30-án került a kommunista erõk kezére.

Az ország még alig lélegzett fel az amerikai háborúból, máris a kambodzsai határ mentén fészkelõ Vörös Khmerekkel találta magát szemben. A fegyveres konfliktus egészen 1989-ig tartott, amikor is a vietnámi csapatok kivonultak Kambodzsából. Bár a Vörös Khmerekkel ezután is folytatódtak a határ menti összecsapások, a második világháború óta ez volt az elsõ olyan idõszak, hogy Vietnám nem állt hivatalosan háborúban. A hidegháború vége és a Szovjetunió összeomlása után Vietnám fokozatosan megkezdte a kapcsolatok újraépítését a nyugati hatalmakkal, és 1995-ben az Egyesült Államokkal is diplomáciai kapcsolatot létesített, amelyet 2000-ben kereskedelmi egyezmények is követtek.

A vietnámi emberek vallási és spirituális életét négy fõ irányzat határozza meg, a konfucionizmus, a taoizmus, a budhizmus és a kereszténység.

Népesség, vallás:

Az ország népességének 84 százaléka vietnámi, 2 százaléka kínai nemzetiségû. Rajtuk kívül több mint 50 kisebb nemzetiség él az országban, ezek közül legjelentõsebbek a khmerek és az egykori Champa Királyság leszármazottai, a chamok. A vietnámiak spirituális életében négy nagy vallás jelent meg, a konfucionizmus, a taoizmus, a buddhizmus és a kereszténység. Az évszázadok során az elsõ három irányzat népszerû kínai hiedelmekkel és helyi spirituális elemekkel keveredett, és ennek eredményeként kialakult az úgynevezett Hármas vallás, a Tam Giao, amit ma a lakosság 80 százaléka követ. A katolicizmust portugál, spanyol és francia hittérítõk hozták az országba a 16- században. Ma Ázsia területén Vietnámban található a legtöbb katolikus vallású lakos (a népesség 8-10 százaléka), leszámítva a Fülöp-szigeteket. Ezek mellett megtalálható Vietnámban a hinduizmus, a kaodaizmus és az iszlám is.

Az ország hivatalos nyelve a vietnámi, de az egyes országrészek között vannak dialektusbeli különbségek. A vietnámin kívül több tucat egyéb nyelvet beszélnek az ország területén élõ kisebbségek és a khmer, illetve laoszi nyelvet is beszélik egyes helyeken. A leginkább beszélt idegen nyelvek a kínai, angol, francia és orosz. A vietnámi kultúra szerves részét képezi a tradicionális selyemfestészet, a színház és táncmûvészet, a népzene, a kerámia- és zománcmûvészet, valamint a bábkészítés.